Fonológiai devianciák afáziában és időskorban

 

Szépe Judit

MTA Nyelvtudományi Intézet

 

 

 

Vizsgálataim egyik fő kérdése, hogy az ép és a patologikus beszédben milyen folyamatok irányítják azokat a tévesztéseket, amelyek a beszédhangokat és a szótagokat érintik. Elsősorban azt keresem, hogy milyen hasonlóságok és eltérések mutatkoznak a tévesztések között a nyelvbotlásokban, valamint az afáziás és az időskori beszédben.

Mit lehet biztosan tudni? Azt, hogy a tévesztések hiába tűnnek véletlenszerűnek, mégis megvannak a maguk törvényszerűségei. Ha egy eltévesztett szóalakot össze tudunk vetni a hibátlan alakkal, akkor ki lehet deríteni, hogy mi történt. Vagyis meg lehet állapítani, hogy melyek voltak azok elemek vagy szabályok, amelyekhez a beszédmechanizmus nem tudott hozzáférni. És ha a beszédmechanizmus a hiányhelyet nem hagyta üresen, hanem helyettesítette a hozzáférhetetlen elemet vagy szabályt egy másikkal, akkor többnyire azt is ki lehet nyomozni, hogy miért pont azt választotta.

Van néhány olyan eljárása a beszédmechanizmusnak, amely bármilyen eredetű devianciában szerepet kap, függetlenül attól, hogy a tévesztés ép vagy patologikus közlésben történik, és függetlenül attól, hogy milyen életkorú közlőtől ered (1. táblázat).

 

 

 

 

összetevő-

ismétlés

ősszetevő-

átrendezés

szabályhatókör-

megváltoztatás

 

ép

gyerek

szürdőszoba

‘fürdőszoba’

panicsor

‘paradicsom’

vimlajos

‘villamos’

felnőtt

uszonyat

‘iszonyat’

párfány

‘páfrány’

kopasztra nyírt újonc

‘kopaszra nyírt újonc’

idős

videt adni

‘vizet adni’

szőgenyek

‘szőnyegek’

képes lesz teszni

‘képes lesz tenni’

 

patologikus

gyerek

(SLI, aut.)

buffenc

‘bukfenc’

lándacs

‘lándzsa’

mamint

‘mami’

felnőtt

(afázia)

tontosság

‘pontosság’

nüs

‘sün’

ráhongolódik

‘ráhangolódik’

idős

(AD)

szikrárú

‘szikláról’

gyalusk

‘gyalogkakukkolás’

lesztört

‘letört’

 

1. táblázat: Kompenzációs eljárások fonológiai devianciákban

 

 

Ilyen eljárások például a közlés egyik elemének az ismétlése egy hozzáférhetetlen elem helyén. Vagy például az elemek sorrendjének hozzáférhetetlensége esetén a sorrend felcserélése. Szintén ilyen eljárás annak a megváltoztatása, hogy egy szabály milyen elemekre vonatkozik, milyenekre nem. Ezek az eljárások teszik lehetővé, hogy a hozzáférés akadályozottsága ellenére se akadjon el a közlés. Éppen ezért nevezhetjük őket kompenzációs eljárásoknak. Ezek a kompenzációs eljárások különféle fonológiai műveletek formájában valósulhatnak meg (2. táblázat): beszédhangok betoldásával, törlésével, sorrendjük megváltoztatásával, vagy épp a hangokat alkotó összetevőknek, a jegyeknek a megváltoztatásával vagy átrendezésével. Ezeknek a fonológiai műveleteknek az eredményeképpen jönnek létre a fonológiai tévesztést tartalmazó közlések.

 

 

összetevő-ismétlés

összetevő-átrendezés

szabályhatókör-megváltoztatás

elemek között

küzönbözik ‘különbözik’

elemek között

zságd vebre ‘vágd zsebre’

tagolásjelzés bevezetése betoldással

kirodába ‘irodába’

jegyek között

tontosság ‘pontosság’

jegyek között

tok jő ‘tök jó’

tagolásjelzés bevezetése törlő h-val

húr ‘fúr’

szótagismétlés

feladatata ‘feladata’

onset–onset pozíciók között

künölös ‘különös’

tagolásjelzés zárművelettel

bár ‘vár’

mássalhangzó-kapcsolatban

menet tözbe ‘menet közben’

onset–kóda pozíciók között

boroszkány ‘boszorkány’

tagolásjelzés zöngétlenségművelettel

tévét nészni ‘tévét nészni’

szótagok között

szentember ‘szeptember’

kóda–onset pozíciók között

párfány ‘páfrány’

tagolásjelzés palatalizáció hiányával

sajt#ja ‘sajtja’

onset–onset pozíciók között

csöbb csángó ‘több csángó’

kóda–kóda pozíciók között

hertalytó ‘helytartó’

tagolásjelzés -sz tövű igék hasonulásának

hiányával: veszni ‘venni’

onset–kóda pozíciók között

szorosz ‘szoros’

nukleusok között

Rudetolt ‘Rudotelt’

szonoritási szabály kiterjesztése

könyvem ‘könnyem’

kóda–onset pozíciók között

videt adni ‘vizet adni’

affrikátafelbontás

doszent ‘docens’

rosszul formált szótag

fokofo ‘fogkefe’

kóda–kóda pozíciók között

eloszlász ‘eloszlás’

affrikátaösszeépítés

csetvér ‘testvér’

magánhangzó-illeszkedésben

hetvenhárombe kezdtem ’73-ban’

nukleusok között

rössz ötlet ‘rossz ötlet’

2. táblázat: Kompenzációs eljárások fonológiai műveletei

           

 

Ha összevetünk időskori és afáziás fonológiai tévesztéseket, akkor nyomban feltűnik, hogy a két eltérő csoporhoz tartozó közlők egyaránt ugyanazokat a kompenzációs eljárásokat alkalmazzák a hiányhelyek áthidalására (3. táblázat). De abban már van különbség az időskori és az afáziás csoport között, hogy milyen egyedi fonológiai műveletek segítségével kompenzálják a hozzáférhetetlen elemeket vagy szabályokat.

 

 

 

összetevő-

ismétlés

ősszetevő-

átrendezés

szabályhatókör-

megváltoztatás

ép időskori

videt adni

‘vizet adni’

szőgenyek

‘szőnyegek’

képes lesz teszni

‘képes lesz tenni’

afáziás

tontosság

‘pontosság’

nüs

‘sün’

ráhongolódik

‘ráhangolódik’

 

3. táblázat:

Kompenzációs eljárások afáziában és időskori tévesztésekben

 

 

A következőkben vázlatosan áttekintjük az időskorúak és az afáziások jellegzetes fonológiai tévesztéseinek hasonlóságait és eltéréseit.

Az „afáziás tévesztések” kategóriába azok a devianciák tartoznak, amelyek egyáltalán előfordultak az általam vizsgált afáziás közlésekben, függetlenül attól, hogy anterior vagy poszterior afáziatípusba tartozik-e a közlő. Az afáziások tévesztéseiben fellelhető fonológiai műveletek részben megegyeznek az ép időskorúak tévesztési műveleteivel, részben pedig eltérnek azoktól (4. táblázat).

 

 

összetevő-ismétlés

I

A

összetevő-átrendezés

I

A

szabályhatókör-megváltoztatás

I

A

onset–onset elemei között

ü

ü

onset–onset elemei között

ü

ü

tagolásjelzés betoldással

ü

ü

onset–kóda elemei között

 

ü

onset–kóda elemei között

ü

ü

tagolásj. törlő h-val

 

ü

kóda–onset elemei között

ü

ü

kóda–onset elemei között

ü

ü

tagolásj. zárművelettel

ü

ü

kóda–kóda elemei között

ü

ü

kóda–kóda elemei között

ü

 

tagolásj. zöngétlenségművelettel

ü

ü

nukleusok elemei között

ü

ü

nukleusok elemei között

ü

ü

tagolásj. palatalizáció hiányával

 

ü

onset–onset jegyei között

 

ü

onset–onset jegyei között

ü

ü

tagolásj. -sz tövű igék

hasonulásának hiányával

ü

 

onset–kóda jegyei között

ü

 

onset–kóda jegyei között

ü

ü

szonoritási szab. kiterjesztése

ü

 

kóda–onset jegyei között

ü

ü

kóda–onset jegyei között

 

 

rosszul formált szótag

ü

ü

kóda–kóda jegyei között

ü

ü

kóda–kóda jegyei között

 

 

mgh-illeszkedésben

ü

ü

nukleusok jegyei között

ü

ü

nukleusok jegyei között

ü

ü

 

szótagismétlés

 

ü

affrikátafelbontás

 

ü

msh-kapcs.-ban

 

ü

affrikátaösszeépítés

ü

 

szótagok között

ü

ü

 

 

 

 

I = időskori tévesztés

A = afáziás tévesztés

                                                                     

4. táblázat:

Fonológiai műveletek előfordulása afáziában és időskori tévesztésekben

 

Egy részletesebb vizsgálat kimutatta, hogy mitől függ az egyes tévesztési eljárások gyakoribb vagy ritkább megjelenése az afáziás közlésekben. Az előfordulási gyakoriság elsősorban az afázia súlyosságától függ, kisebb mértékben, illetve a súlyosságon belül pedig attól, hogy anterior vagy poszterior-e a károsodás (5. táblázat). 

 

 

 

 

összetevő-

ismétlés

t = 0,0354

ősszetevő-

átrendezés

t = 0,0348

szabályhatókör-

megváltoztatás

(tagolási határok)

enyhe

ant.

üüü

ü

üüü

poszt.

ü

ü

üüü

súlyos

ant.

üüü

üüü

üüü

poszt.

ü

üüü

üüü

 

5. táblázat:

A kompenzációs eljárások megoszlása az afázia súlyossága, illetőleg típusa között

 

 

Ami a mentálisan ép időskorúakat illeti, két eltérő csoport mutatkozik. Az egyik csoport közlői magas Folsten-féle Mini Mental Test értékeket mutatnak (28–30 pont). A másik csoport közlői pedig az ép kognitív állapot alsó határán vannak (26–27 pont).

A két időskorú csoport tévesztéseinek legfőbb eltérése, hogy a magas pontszámot elérő időskorúak tévesztései pontosan ugyanazokat a fonológiai műveleteket mutatják, mint a fiatalabb, szintén ép mentális állapotú korosztály nyelvbotlásai. Az alacsony pontszámú időskorúak fonológiai műveletei nagyrészt ugyanezek, ám néhány ponton az afáziás tévesztések fonológiai műveleteivel egyeznek meg. Végül pedig van néhány olyan művelet, amely kizárólag afáziában mutatkozik (6. táblázat).

 

 

összetevő-

ismétlés

A

I↓

I↑

ősszetevő-

átrendezés

A

I↓

I↑

szabályhatókör-

megváltoztatás

A

I↓

I↑

onset–onset elemei között

ü

ü

ü

onset–onset elemei között

ü

ü

ü

tagolásjelzés betoldással

ü

ü

 

onset–kóda elemei között

 

ü

ü

onset–kóda elemei között

ü

ü

ü

tagolásj. törlő h-val

ü

 

 

kóda–onset elemei között

ü

ü

ü

kóda–onset elemei között

ü

ü

ü

tagolásj. zárművelettel

ü

ü

 

kóda–kóda elemei között

ü

ü

ü

kóda–kóda elemei között

 

ü

ü

tagolásj. zöngétlenségművelettel

ü

ü

ü

nukleusok elemei között

ü

ü

ü

nukleusok elemei között

ü

ü

ü

tagolásj. palatalizáció hiányával

ü

 

 

onset–onset jegyei között

ü

ü

ü

onset–onset jegyei között

ü

ü

 

tagolásj. -sz tövű igék

hasonulásának hiányával

 

ü

ü

onset–kóda jegyei között

ü

ü

ü

onset–kóda jegyei között

ü

ü

 

szonoritási szab. kiterjesztése

 

ü

ü

kóda–onset jegyei között

 

ü

ü

kóda–onset jegyei között

 

 

 

rosszul formált szótag

ü

ü

 

kóda–kóda jegyei között

 

ü

ü

kóda–kóda jegyei között

 

 

 

mgh-illeszkedésben

ü

ü

ü

nukleusok jegyei között

ü

ü

ü

nukleus jegyei között

ü

ü

ü

 

6. táblázat:

Fonológiai műveletek előfordulása afáziában, valamint magas és alacsony Mini Mental pontszámú időskorúak tévesztésekben

 

szótagismétlés

ü

 

 

affrikátafelbontás

ü

 

 

msh-kapcsolatban

ü

 

 

affrikátaösszeépítés

 

ü

ü

szótagok között

ü

ü

ü

 

 

 

Ha részletesen megnézzük a műveletek megoszlását a közlőcsoportok között, a következő hasonlóságokat és különbségeket látjuk: 

  1. A tévesztésekben a kompenzációs stratégiák mindegyike megjelenik. Ezen belül az egyes stratégiákhoz tartozó műveleteknek közel fele (44,1%) mindegyik közlőcsoportra egyaránt jellemző (sárga). Ez arra utal, hogy a tévesztések fonológiai műveleteinek jelentős része, mintegy fele általános érvényű, másik fele pedig valamelyik vagy valamelyik két közlőcsoportra jellemző.
  2. A közös műveletek közül mindhárom csoport erősen preferálja az összetevőismétlést és az összetevőátrendezést. Mindkét csoport műveleteinek több mint fele megjelenik mindhárom közlőcsoportban.

Aztán vannak még olyan műveletek, amelyek csak valamelyik két közlőcsoportra jellemzőek.

  1. A legtöbb közös művelete a két időskori csoportnak van (kék), a műveletek 20,6%-a közös. Ezen belül összetevőismétlésben (a szótag mássalhangzó-pozíciói között, 23,1%), valamint szabályhatókör-megváltoztatásban (posztlexikális hasonulási szabály és a szonoritási szabály kiterjesztése, 22,2%) vannak kicsit nagyobb arányban közös műveleteik.
  2. Az I↓ csoportnak valamivel kevesebb közös művelete van az afáziás csoporttal (17,7%), mint I↑-vel (rózsaszín). Legtöbb közös műveletük a szabályhatókör-megváltoztatás műveletei közül kerül ki (a kategória műveleteinek 33,3%-a): tagolási határ műveletek betoldással és zárművelettel.
  3. A leginkább elkülönülő két csoport az afáziás és az I↑. Nincsenek olyan műveletek, amelyek csak erre a két csoportra nézve lennének közösek.

Jellegzetes különbségek a csoportok között:

  1. Egyedül az afáziás csoportnak (zöld) vannak olyan műveletei, amelyek más közlőcsoportban nem fordulnak elő (az összes művelet 14,7%-ában). Ezek közül legtöbben a szabályhatókör-megváltoztatás stratégiájának műveletei vannak (tagolásjelzés törlő-h-val és posztlexikális palatalizáció elmaradásával). De az affrikátafelbontás, valamint az összetevőismétlés mássalhangzókapcsolatban, illetőleg a szótagismétlés szintén kizárólag az afáziás csoportban fordul elő. Nem fordul elő továbbá az afáziás csoportban affrikátaösszeépítés, a szonoritási szabály kiterjesztése, valamint a legtöbb, a kódát érintő ismétlőművelet. Itt érdekes kiegészítő disztribúciót (kettős disszociációt) mutató előfordulás mutatkozik:
    1. az affrikátákat érintő két művelet közül az egyik, az affrikátafelbontás kizárólag az afáziára jellemző, a másik, az affrikátaösszeépítés pedig kizárólag a két időskori csoportra;
    2. a két posztlexikális szabályt érintő művelet közül az egyik, a palatalizáció elmaradása kizárólag az afáziára jellemző, a másik, az -sz-tövű igék hasonulásának elmaradása pedig kizárólag az két időskori csoportra;
    3. végül pedig a kódát egyetlen jegyben megváltoztató két művelet közül az onset irányából érkező hatás csak átrendezési stratégiában jelenhet meg, míg a másik kódából érkező hatás csak az ismétlési stratégiában.
  2. A két időskori csoport (kék) között különbség két stratégiában, az összetevőismétlés és a szabályhatókör-megváltoztatás műveleteiben mutatkozik. Van néhány olyan művelet, amely I↓-ben megvan, I↑-ben viszont nincs. Ezek a következők:
    1. nincs rosszul formált szótag I↑-ben;
    2. nincs határjelzés betoldással vagy zárművelettel;
    3. onsetről induló jegyátrendezés.