Házi feladat

Szépe Judit:

Miért nehezebb az egyszerűbb?

Szekvenciaszervezési műveletek nyelvbotlásban, afáziában és időskori tévesztésekben

című előadásához

(Kísérletes nyelvészet sorozat,

Budapest, 2005. december 8. MTA Nyelvtudományi Intézet)

 

A folyamatos, kiemelést (fókuszt) nem tartalmazó közlésben a szóalak/frázis nagyságrendű közlésegységekben semmilyen tagolási határ jelölése nem kötelező. Ezért a legnagyobb entrópiájú, vagyis a legkevésbé redundáns közlésegység egyáltalán nem tartalmaz tagolásihatár jegyet. Ettől eltérni csak az információcsökkenés irányában lehetséges: méghozzá a tagolási határok akusztikailag azonosítható realizációjával. Ez számos, szeg­men­tá­lis és szupraszegmentális művelettel elérhető (hangsúly, intonáció, junktúra vagy szünet alkalmazásával a tagolási határon, illetőleg beszédhang betoldásával vagy valamely jegy­össze­tevő megváltoztatásával stb.). Természetesen nem minden határjelölés információ­csökkentő művelet. A hat#alma#sok szekvenciában egyáltalán nem redundáns például junk­tú­rá­val jelölni a morfémahatárokat (pl. a hatalmas#ok  szekvenciától való elkülönítés ér­de­ké­ben). Az új indítással, esetleg szünettel jelölt junktúra már világosan mutatja a tagolási ha­tá­ro­kat. Ha ezen kívül is történik határjelölés – pl. a szünet után glottális zár kerül az  alma indítása elé –, az már csak megerősíti a tagolási határt, de új információt nem hordoz. Tehát növeli a közlés re­dun­dan­ciá­ját, azaz csökkenti információtartalmát.

A tagolási határok kiemelése olyan egyszerűsítési eljárás, amely az deviáns szekven­ciákban a legnagyobb számban és változatosságban jelenik meg. A tagolási határ ki­eme­lése több módon történhet: pl. határjelölés történik ott, ahol a folyamatos közlés szekven­cia­szervezési szabályai ezt nem írják elő (vagy éppen tiltják), vagy többféle tagolási jel együtt jelenik meg morféma-, szó-, frázis- vagy szekvenciakezdeten, illetőleg -határon. A tagolás ki­jelö­lésében részt vehetnek szupra­szeg­men­tá­lis tényezők, illetve elmaradhatnak posztlexikális hasonulások. Sőt szegmentális komponensek is hozzájárulhatnak a tagolás kiemeléséhez. A szegmentális komponensek arra tö­rekszenek, hogy a tagolási határon a közlést átmenetileg blokkolják. Ezt úgy érik el, hogy beiktatnak egy zöngétlen hangot, s ezzel felfüggesztik a glottisz működését (ez a zöngétlenségművelet), vagy beiktatnak egy zár­komponenst tar­tal­ma­zó hangot, tehát egy zárhangot vagy egy affrikátát (ez a zárművelet), s ezzel megakasztják a levegőáramlást. Zöngétlenség- és zárművelet a jegyek nagyságrendjében is végbe­mehet: ilyenkor a zöngés szegmentum zöngétlenné válik, a réshangból pedig affrikáta vagy zárhang lesz. Speciális esete a zárműveletnek, ha az affrikátából (amely maga is tartalmaz zár­kompo­nenst) zárhang lesz: ebben az esetben a zárművelet – a réskomponens törlésével – a zár kizárólagossá tételében áll. A zöngétlenség- és a zárműveletek határmenti indítások és zá­rá­sok mellett fordulnak elő, valamint a közlésegység valamely belső pozíciójában, zárás és indítás között.

Az alábbi adatok alapján csoportosítsd a zöngétlenség- és zárműveleteket előfordulási pozíció (indítás, zárás, belső határ) szerint, továbbá abból a szempontból, hogy jegy vagy szegmentum nagy­ság­rendben történt-e a művelet! Keress összefüggéseket arra vonatkozóan, hogy a három deviancia­korpuszban milyen megoszlásban mutatkoznak az egyes zön­gét­len­ség- és zárműveletek! Figyelj a szegmentális környezetre is (a tagolásjelzés magán­hangzó/mássalhangzó, obstruens/szonoráns előtt/után jelenik-e meg)! (A # jel új indítást, szü­ne­tet, izolált ejtést jelöl, a ' jel pedig hangsúlyt.) Ha van rá módod, hallgasd is meg az afáziás adatokat, és az elemzéshez szükség esetén készíts spektrogramot!


 

afázia

nyelvbotlás

időskori

hablak  ablak

herég asz elég az

hírt, hírt nekik a levelet  írt

ha levél lehull ‘a levél’

és#higen ‘és igen’

hgomp ‘gomb’

kírunk ‘írunk’

kiszik ‘kiszik’

kilencedik#kéve kilencedik éve

kablak ablak

könnyű#ta#dombrom

‘könnyű a dolgom’

attébébe ‘a tévében’

és a a#kpárkis pár

hát a#tjogi jogi’

a némek[W]tjogot ‘jogot’

Kalocsán#thőoros főorvos

tkult kulcs

tin, tim nem

jó ban ‘jól van’

dzseb zseb

csok, csokat sok, sokat

kombát megeszem gombát

tavar ‘csavar’

tiga ‘csiga’

fízen vízen

viszet iszik ‘vizet iszik’

a Pazilika mellett ‘Bazilika’

a lábaspa a lábasba

dop dob

a képírónő ‘gépírónő’

kész ‘kéz’

készen kézen

és nem tunom, hány 'mértök ‘mérnök’

helyestek tarta ‘helyesnek tartja’

repülögyetyet repülőjegyet

a kabátot hatyok  ‘hagyok’

Ápichám Ápisznál

tidzennyolc tizennyolc

Verencsi[tS]déza Ferenczy Géza

pipak ‘pipa’

sünt sün

ést#hogy, hod nem és hogy, hogy nem

a[g]balátnőjének a barátnőjének

ekfeletettem ‘elfelejtettem’

nagyon[t]jól nagyon jól

minen[t]jól ‘milyen jól’

el[t]nem körik ‘el nem törik’

tervezek egy arra faló kanyarást való

Dionüsziosz Trákcnál  ‘Traxnál’

mocsogat mosogat

tévesztécsének tekintendő

tévesztésének

kis tisztács tisztás

rajtad a sort  sor

a fő[k]téma a fő téma

az újság ír[t]ja ‘írja’

megvan a flakon[t] ja ‘flakonja’

pórul[t]járt lakók ‘pórul járt’

kopasz[t]ra nyírt újonc kopaszra

 

ott el#halhatnak

ott elalhatnak

lehet, hogy 'hakkor

‘lehet, hogy akkor’

csak ha 'heső van

‘csak ha eső van’

örülök, hogy a#keszedbe jutott

‘eszedbe jutott’

Kalikáéknak köllene még valami ‘Alikáéknak’

Timi telefonált Imi telefonált

neki kettő, neked#tegy ‘egy’

pakragá, papragász aszparágusz

és volt a Cepi ‘Szepi’

de csok pogácsát ‘sok’

csitét ‘sötét’

Törökcsik Törőcsik

föltült ‘fölült’

igendám, de igen ám, de

meg is hallgattam a hírdeket ‘a híreket’

ha te nemteszöl többet ‘nem eszel’

így volt az u[jt]amban ‘az ujjamban’

olyan sokszor hod  ‘hoz’

videt adni ‘vizet adni’

hálamistennek hála istennek

csak a kiskaputon ‘kiskapun’

időbre ‘időre’