A korábbi években
folyó adatgyűjtés és előfeldolgozás
utáni elemzési fázisban, 2002-ben a kutatómunka feltárta, hogy a fonológiai
komponens tartományában a szekvenciaszervezés műveleti szintjei, amelyek a parafáziás műveletek mentális szerveződését magyarázzák, a Szende Tamás (1991,
1992, 1997) által leírt Globális Programozás Elve szerint alakulnak. Ezek a
szintek a következők.
(i) A globális előhívás szintjén (GE) a fonológiai programozás az fonológiai reprezentáció (FR) által tartalmazott információk közül a szótagszámot, a szóhatárokat, a hangsúlymintákat, a fonotaktikai elrendezést hívja elő, illetőleg a felhasználandó megkülönböztető jegyeket, amelyeknek sorrendezéséről azonban csak kitüntetett pozíciókra (a szóhatárokon lévő szótagokra) vonatkozóan hív elő információkat.
(ii) A finomprogramozás
szintjén (FP) a programozás a lexikai egység egészére egyszerre aktivizált
jegyek tagolási pozíciónkénti rendezésére vonatkozó információkat hívja elő.
Megállapítottam, hogy a műveleti szintek sorrendje kötött, a globális és a
finomprogramozás egymásra épülésével. A finomprogramozásbeli tévesztések
lényege az FP bemenetét képező lezáratlan
tagolási pozíciókon és a teljes szóalakra aktivizált jegyeken végrehajtott
egyszerűsítés: a műveleti hiba valamely jegyet más pozícióba helyez. (i) Ha
valamely lezáratlan pozíció a teljes specifikációhoz nem a lexikonban előírt
saját, elkülönítő
jegyét/jegyeit kapja meg, hanem
valamely másik (kitüntetett) pozíció(k)ét, akkor a programozás szerkezetismétlő
egyszerűsítést hajt végre; (ii) Ha másfelől X jegy, amelynek FR előírása
szerint A (lezáratlan) pozícióba
kellene kerülnie, B pozícióban
jelenik meg, miközben Y jegy, amelynek B (lezáratlan) pozícióban kellene megjelennie, A pozícóba kerül, szerkezetátrendező egyszerűsítés, sorrendezésbeli
műveleti hiba történt. Az adatok az afáziás – fonológiai szintű – tévesztések hasonló működését igazolják.
Mindezek alapján arra következtettem, hogy minden, különböző szintű tagolási
egység felfogható tagolási pozíciók sorozataként, amelyek közül információ
hozzá nem férés miatt némelyik nincs vagy nem teljesen van kitöltve. Ha a
kivitelező
program ebben az esetben is
lefut, akkor a tagolási pozíciók kitöltődnek a hiányzó összetevő helyett egy másik jeggyel, egy másik
fonémával, egy másik szóval vagy egy másik mondattal, amely mindig a
környezetben már valamilyen módon aktivizált valamelyik elemmel fog megegyezni.
Hivatkozások:
